Vas

A vas kétféle formában fordul elő az élelmiszerekben, amelyeket a szervezet teljesen eltérő módon szív fel. A hem-vas — húsból és halból — hatékonyan és az étkezés többi részétől viszonylag függetlenül szívódik fel. A növényi termékekben található nem hem-vas jóval gyengébben szívódik fel, felszívódása pedig erősen függ attól is, mit fogyasztunk vele együtt.

Mi segíti és mi gátolja

A nem hem-vas felszívódását ugyanabban az étkezésben jelen lévő C-vitamin fokozza. Ezzel ellentétes irányban hatnak a teából és kávéból származó csersavak, valamint a gabonákból és hüvelyesekből származó fitátok — ezért az étkezés közbeni erős tea fogyasztása az egyik leggyakrabban emlegetett, a vasfelszívódást csökkentő mindennapi szokás. A magvak áztatása, csíráztatása és savanyítása részben lebontja a fitátokat.

A felszívódásbeli különbség közvetlenül tükröződik a normákban: egyes szervezetek a növényi étrendet követőknek magasabb értékeket adnak meg, mint a többieknek, éppen azért, mert gyengébb felszívódást feltételeznek.

Miért nem „biztos, ami biztos” alapon pótolandó tápanyag ez

A szervezetnek nincs hatékony mechanizmusa a vasfelesleg kiürítésére — a szintjét elsősorban a felszívódás szintjén szabályozza. Emiatt a vas azon tápanyagok közé tartozik, amelyeknél az igazolt hiány nélküli önálló pótlás rossz ötlet, hemokromatózisban vagy a vasháztartás egyéb zavaraiban szenvedőknél pedig kifejezetten káros is lehet.

A vashiányt vérvizsgálatokkal — ferritin, vérkép, vasháztartási mutatók — állapítják meg, nem a közérzet vagy az étrend és a normatáblázat összevetése alapján. Ha hiányt gyanít magánál, ez orvossal folytatott beszélgetés és vizsgálatok elrendelésének témája, nem a patikában meghozott döntés.